Terrazzo: az időtálló olasz burkolat története

Terrazza – olasz szó, jelentése: terasz. Innen ered a terrazzo elnevezés.

Bár az ókori görögök kezdték használni, igazán népszerűvé a reneszánsz korban, Velencében vált, ahonnan világhódító útjára indult.

Tulajdonképpen egy öntött műkőről van szó, amely márvány- vagy gránitdarabokat tartalmaz. Ezeket cementbe ágyazták, majd a felületet simára csiszolták. A kisebb-nagyobb homogén szemcsék vagy a karakteresebb kövek adják meg az így készült burkolat jellegét. Később színesebb, nagyobb darabokat is használtak, játékosabb, egyedibb design létrehozása érdekében.

Ez az eljárás már akkor is korszerűnek számított: a márvány- és gránitburkolatok bányászata, illetve méretre vágása során keletkező kőzúzalék nem hulladékként végezte, hanem új termékként hasznosult.

A mai burkolóanyagok a korszerű igényekhez igazodva, gres porcellanato kivitelben készülnek. Nagy kopásállóságú, időtálló csempék és padlólapok, amelyek minden igényt kielégítő minőséget képviselnek. Kül- és beltéren egyaránt alkalmasak közösségi terek, irodák, üzlethelyiségek burkolására.